2011. 07. 03.
Sepultura 2011 – Sepultura: Kairos
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Konceptlemez született ismét a brazil Sepultura keze alatt – az idő koncepciójának lemeze –, bár az elgondolás ezúttal talán nem annyira egységes vagy szigorú alapot követő, mint a megelőző A-Lex vagy a Dante XXI esetében. A felfogás és a lemez hangulata ugyanakkor elődeit követi, kevesebb üresjárattal, viszont jól összerakott, mégis, kevésbé karakteres dalokkal. Attól még persze sajátos atmoszférája van a Kairosnak.

Nem könnyű megragadni, miben is áll ennek az atmoszférának a sajátossága. Ha lecsupaszítjuk a dolgokat, egy első hallásra meglehetősen egyszerű, sallangmentes metálzenét tartalmazó albumot kapunk, a hagyományos kiadáson egy Ministry-feldolgozással (Just One Fix) a lemez első negyedében. A többnyire rövid, lényegre törő szerzeményeket négy apró, halk és diszkrét zajokból álló, lélegzetvételnyi átkötő szakítja meg. A dalok hangzása a legújabbkori Sepulturát idézi: mélyre hangolt, öblös gitár, enyhén puffogó, korántsem az előtérbe kívánkozó dob, mélyen dongó basszus. Az egésznek van valami furcsán baljós hangulata, ami nem kizárólag Andreas Kisser hangulatelemeinek, szépen megkomponált szólóinak köszönhető, hanem valahogy az egésznek, ahogy megszólal és összeáll.

Pedig a dalok megalkotottságukat tekintve kissé mintha szűk skálán mozognának: lényegében mindegyik középtempós, olykor egy-egy lassabb vagy gyorsabb tétel, illetve szakasz töri meg az egységes ritmust. A riffek sem tűnnek igazán bonyolultnak vagy szokatlannak, mégis képesek egyfajta töltetet, energiát vinni a dalokba, a messze nem túlcifrázott dobjáték – ideértve a gyakori, dögös kétlábgépes megoldásokat – húzós alapot adnak.

Kettős benyomást kelt tehát a lemez: befogadható hosszúságával, lecsiszolt tételeivel, az üresjáratok mellőzésével újrahallgatásra sarkall, energiája és különös atmoszférája ellenére valahogy mégis hiányzik belőle valami. Ezt a valamit leginkább „léleknek” mondanám, ha pontosan meghatározható lenne, mit is értünk alatta a zene esetében. Azt hiszem, így mégis sikerült megfelelően kifejezni, mi is az a hiány, amit érezni vélek az egyébként korrekt lemezben.


Sepultura: Kairos
Nuclear Blast, 2011.


 

Kulcsszavak: Sepultura

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés