Metallica, Skid Row, Six Feet Under, Children of Bodom, Overkill – csak pár híresség azon csapatok közül, amelyek a New York-i poppunk banda, a Ramones előtt feldolgozással tisztelegtek. Lemmy egyenesen R. A. M. O. N. E. S. címmel írt nótát. A Green Day, a Rancid, a kaliforniai surfpunk sehol nem lenne nélkülük – ahogy a Sex Pistols, vagy a The Clash sem. Minimál dalaik, image-uk a popkultúra részévé lett, rájuk zúz az említetteken kívül Homer Simpson is.  

Fura, de a Ramones soha nem lépett föl hazánkban. 22 éves pályafutásuk nagyobb része persze a Vasfüggöny időszakára esik, de még a 95-ös Európa-turnéjukon – amikor a legközelebb jutottak hozzánk – sem tették tiszteletüket nálunk, míg Ausztria, Szlovénia, Csehország és Horvátország fővárosainak koncerttermeit megtöltötték… 96-tól, a zenekar megszűnése után pedig mindez a beteljesületlen álom kategóriájába került, hogy aztán az évezredfordulót követően Joey, Dee Dee, majd Johnny halálával már csak álommá szelídüljön.

Aztán mégis… Tommy Ramone (leánykori nevén: Erdélyi Tamás) csak leszállt a budapesti reptéren, interjúkat is adott. Az országot családjával 4 évesen, 1956-ban elhagyó későbbi zenész és hangtechnikus ma az egyetlen élő alapítótag, aki ráadásul az angol, spanyol, német kiadás után most – november végétől – magyarul is olvasható Ramones-„biográfia” forrásának, egyik szerzőjének, Monte A. Melnicknek jó barátja volt. Együtt kezdtek el zenélni, ő ismertette meg a Ramone-okkal – Monte így vált a világhírű banda turnémenedzserévé, majd’ negyedszázados pótapukájává a mindenkori rosszcsont kölköknek.

Hadd szögezzem le mindjárt az elején: a kiadvány remek (csak a szokásos sirám: figyelmesebb korrektort!)! Végig fönntartja az érdeklődést, szerkezetileg arányos, könnyen olvasható, információdús, a koca-rajongóktól a mániákusokig tartogathat meglepetéseket. A képi anyag egyenrangú társa az írott szövegnek! Monte képletesen szólva, de explicite egy bárpulthoz invitálja az olvasót, s míg folyamatosan rendeli a köröket, csak mesél, mesél.

A körök persze inkább a spirál alakzatát öltik, haladunk előre is (néha hátra is vetünk egy ismételt pillantást: a Ramones albumok címeit (nem időrendben) viselő – gazdagon illusztrált! – fejezetek a zenekar tagjainak, barátainak, technikusainak, könyvelőinek, menedzsereinek, kortárs alkotóknak a beszédeiből szerkesztve járja körül a Ramones történetét, a tagok kapcsolatát önmagukkal, egymással, a világgal… Saját interjúk és pár lehivatkozott beszélgetés alapján rétegződik egymásra ez a patchworkszerű „emlékkönyv”, amely nem lacafacázik, nem köntörfalaz, ugyanakkor egy pillanatig nem kegyeletsértő – egyszerűen őszinte.

Egyszerre szól Monte-ról, a Ramones-ról, Monte viszonyáról a zenekarhoz, tagokhoz, de a narratíva túlmutat a konkrét történéseken is, egy 20. század utolsó negyedi pop karriertörténet kibontakozásának is tanúi lehetünk utólag. Ám ennél is érdekesebb a Ramone-ok alakjainak megformálása!

Elképesztő, kik alkották ezt a bandát! Mintha egy dantei bugyor összemarakodó bűnös macskái közé dugnánk a fejünk (igazából Monte dugta oda a magáét…). Egy militáns, rendmániás, rasszista, konzervatív melós, a maga óriási öntudatával és gonoszkodásaival (Johnny), egy zavaros szexuális identitású férfiprosti, aki ráadásul mániákus depressziótól szenved, miközben minden létező kábszert magába nyom (Dee Dee), egy kényszerbetegségben szenvedő botsáska, aki szerelem-beteg (Joey), egy félig-meddig outsider (Tommy), egy alkoholista (Marky), egy „átutazó” (Richie) és egy kölyök (CJ). Akik ráadásul nem beszélnek egymással! Kellemes emberek. Hát nem!

A könyv viszont az! –: zenekari történet, ám nem unalmasan filológus, inkább „emberszagú” (ugyanakkor a végén közli az összes – 2263 – koncert – Johnny által is vezetett – idejének és helyének listáját); pszichológiai látlelet, azaz nem papírfigurákkal dolgozik: szellemesen, szókimondóan, intelligensen felépíti őket; kordokumentum köz és egyéni gondolatvilágokról – nagyon jól illusztrálva.

Az olvasó persze rögtön a lemezei, mp3-ai közé túr, s a máskor egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán pörgetett – de a gyűjtemény természetes részét képző! – Ramones-számok hallgatásával teszi teljessé az olvasás élményét.

RIP

Monte A. Melnick – Frank Meyer, Ramones – 22 év, 2263 koncert és mindaz, ami közben történt
[On the Road with the Ramones, 2003, 2007]
Fordította: Bajtai Barangó Zoltán
Budapest, Cartaphilus Könyvkiadó, 2011.
310 o., 3990 Ft