2012. 09. 02.
Hardcore zenekar az alkonyzónában (Rosetta-interjú)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nincs mit szépíteni: jól elvacakoltam az időt, mire végre összeraktam ezt a még júliusban(!), a Dürer Kert-es koncert előtt készült interjút a Rosettával. Kérdéseimre az abszolút közvetlen énekes, Mike Armine felelt (némiképp talán szűkszavúan), bár a beszélgetés folyamán felbukkant a dobos Bruce és a gitáros Matt is, hogy telefonjaikba merülve néha közbe-közbeszúrjanak egy-egy gondolatot.                 


Eddig úgy tűnt, hogy az egyik évben az USÁ-ban, a másik évben Európában turnéztatok. A tavalyi után viszont ismét nálunk vagytok. Van ennek valami különösebb oka?

Kaptunk egy ajánlatot, hogy turnézhatunk a Kings Destroyjal, s ez egy olyan megállapodás volt, amely anyagilag megérte. Nem lett volna értelme otthon ücsörögni, mivel ez nekünk gyakorlatilag semmibe sem került, hogy átjövünk Európába és zenélünk.

Melyik színtéren érzitek magatokat jobban: az európain vagy az amerikain?

Feltétlenül az európai a jobb, mert több embernek játszunk, több merch-öt tudunk eladni, és itt jobban megbecsülnek minket. De persze otthon is jól érezzük magunkat az Egyesült Államokban. Amikor Európában járunk, tudjuk, hogy itt turnézunk, hiszen a kulturális különbözőségek emlékeztetnek arra, nem otthon vagyunk. Míg az USÁ-ban a színtér nem igazán változik állomásról állomásra, addig itt például a németek reakciója teljesen más a zenénkre mint a lengyeleké. Mindkettő pozitív, csak másképpen.

Merrefelé szerettek játszani Európában?

A legjobb koncertjeink Zágrábban, Budapesten, Prágában, Bécsben szoktak lenni. De nehéz kiemelni bármelyiket is, mivel őszintén szólva nagyon kevés gyenge koncertünk van errefelé.

2010-ben jelent meg utoljára lemezetek (ha a spliteket nem számítjuk). Készül már az újabb album? Mi várható?

Decemberben állunk neki a felvételeknek, és valamikor jövő tavasszal jelenhet meg az új lemez. De amint hazamegyünk, december körül felveszünk egy EP-t, amely 2013 elején meg is jelenik. Részleteket még nem tudok mondani, igazából még semmi sincs teljesen összerakva, a koncepció sem állt még össze. De amint hazaérünk, onnantól kezdve erre fogunk fókuszálni.

Két albumon is felbukkan a Release/Revolve/Renew-szóhármas. Mi ennek a pontos jelentése?

Számomra teljesen más jelenthet, mint a hallgatóknak. Mindenki saját maga kell lefordítsa ezt, s így mindenkinek más fog jelenteni ez a szóhármas. Számomra mit jelent? Fura, mert rengeteg e-mailt kapok, amelyekben ugyanezt kérdezik tőlem: rajtatok áll, mi ez, a saját elképzelésed számít. Vannak, akik magukra tetováltatják ezeket a szavakat. Nagyon személyes dolgok ezek, és úgy látszik, mások is magukénak érzik őket.

Két split lemezen is szerepel egy-egy feldolgozásotok. Milyen apropóból készültek ezek, s miért pont a The Cure-t és a Soundgardent választottátok?

Azért, mert ezt a két zenekart nagyon kedveljük, s azon kevés bandák közé tartoznak, akiket mind a négyen bírunk. Azért pont ezt a két dalt választottuk, mert olyan mintha csak azért lettek volna megírva, hogy valaki majd átdolgozza őket. Mellesleg meg nagyon is súlyosak és riffelősek.

Élőben miért nem játsszátok az első lemez dalait?

Senkit nem érdekelt, amikor megcsináltuk, és már túl vagyunk ezen az albumon. Nyolc éve készült, továbbléptünk. (Itt megjegyeztem, hogy attól még jó dalok vannak rajta:) Meglehet, de ott vannak az újak. Viszont egy dokumentumfilm kedvéért két régi számot eljátszunk majd és ennyi.

Honnan ez a vonzalom az űr, az asztronómia világa iránt?

Megfelelő tartalommal látja el a zenét. Jó metafora.

Mik inspirálnak titeket a dalszerzéskor? Téged mi inspirál, amikor a dalszövegeket írod?

A való élet, könyvek.

Melyik volt az utolsó könyv, amit olvastál, s mit olvasol most?

Az utolsó könyv, amit olvastam, a Doom-sorozat egyik kötete. (A Doom játék alapján íródott regényekről van szó.) Most a Kafka a tengerpartont, illetve graphic noveleket: MouseGuard, Hellboy, ilyesmi. Szóval sok képregény olvasok, de amúgy meg az iskola miatt is kell, emiatt kevés időm van kedvtelésből olvasni.
 

Rosetta - Clavius

A Sandmant szereted?

Neil Gaiman zseniális. A Sandman csodálatos. Az egyedüli amit nem szeretek benne, hogy a rajzok eléggé ehh... de a sztori fenomenális.

Milyen módon készíted a dalokhoz a különböző zajokat, effekteket?

Hardcore lemezekből veszek mintákat, effektezem és loopolom őket, variálom a hangokat. Azt csinálom a hardcore-ral, amit a hip-hop dj-k tettek egymás zenéjével a nyolcvanas, korai kilencvenes években.

Miket használsz ezek elkészítéséhez?

Gitárok, dobok, időnként némi éneket is pakolok rá. Bármiből, ami a kezembe kerül, egy jó loop kerekedhet ki. Sok dobütemet használok, variálok a sebességükön. Programok terén pedig az Ableton Live-val dolgozom.

Inkább hardcore vagy inkább metalzenekarnak tartod a Rosettát?

Hardcore zenekar vagyunk. Mindenki azt hiszi, metalcsapat vagyunk, de nem.

Mit gondoltok a még jelenleg is dúló post-rock/post-metal lázról? Ti mennyiben érzitek magatokénak ezeket a címkéket?

Nem érezzük magunkénak, mások címkéznek fel minket ezzel, amit persze nem lehet kezelni. Szerintem az emberek ezzel csak az idejüket fecsérlik, hisz elég nehéz találni valódi post-rock/post-metal bandákat, amelyek valami újat adnak hozzá a szcénához.

Szerinted élnek a világegyetemben még máshol is értelmes létformák?

Igen, azt hiszem. Bolondok lennénk az ellenkezőjét hinni.

Ha üzenhetnél nekik, mit mondanál?

Segítsetek nekünk... amúgy nem is tudom, mit üzennék.

Vagy melyik dalotokat küldenéd el nekik és miért azt?

Az egész Kind of Blue lemezt Miles Davistől.


Miles Davis - Kind of Blue

És a saját dalaitok közül?

Valamelyiket, amelyikben nem énekelek.

Jövőre lesz 10 éves a zenekar. Készültök esetleg valamire ennek apropóján?

Készül a korábban említett dokumentumfilm, amelyet Philadelphiában levetítenek majd, miután fellépünk egy fesztiválon. A fesztiválon olyan bandákkal fogunk játszani, akikkel jó kapcsolatot alakítottunk ki az elmúlt évek során. S itt nyomunk el két dalt a The Galilean Satellitesról is, aztán nyugdíjazzuk azt a lemezt. (Ekkor szólalt meg a gitáros Matt: “Azt hittem, csak egy dal lesz.") Valóban, egy dal, egy dalt játszunk majd és vége.

A dallamos énekrészekért a basszerotok, David felelős. Te nem kacérkodsz ilyesmivel?

Nem, ezen a módon biztosan nem. Úgy még talán, ahogyan a Soundgarden-feldolgozás elején is hallgató. David jól csinálja ezt, szeretném, ha többször is énekelne, de ez rajta múlik.

A zenekar tagjainak vannak most egyéb zenei projektjei?

Dave-nek van egy poén-grindcore bandája, a Pitchfork Colonoscopy. (Aztán Matt szólalt meg, s kifejtette, hogy a Rosetta mellett nem is nagyon van kedvük/idejük mást csinálni.) Igen, valójában ez a zenekar egy csomó időt elvesz.

Ha jól tudom, tanárként dolgozol. Mit tanítasz és hol?

Philadelphia külvárosában tanítok: jelenleg a 12.-eseknek politológiát, pszichológiát és szociológiát. De egy időben büntetőjogot is okítottam.

Miért ezt a hivatást választottad?

Mert szeretem büntetni magamat. Ez egy olyan munka, ahol vissza tudsz valamit adni a közösségnek. Rövid távú eredmények ezek, amelyek végül hosszú távon térülnek meg. Amikor a fiatal felnőttek a társadalom elismert tagjaivá válnak, akkor azt mondhatod, remek, jó munkát végeztem.

A tanítványaid tudják, hogy zenélsz?

Igen, tudják, már nem rejtegetem előlük ezt az információt. Az internet leleplezte az igazi életemet és munkámat.
 

A többiek mivel foglalkoznak, amikor nem zenélnek?

Matt gitárerősítőket szerel, Bruce egy Starbucks-ban dolgozik és dizájnerként is ügyködik, Dave pedig... Mivel is foglalkozik Dave? (Matt és Bruce nevetve közölték, hogy dzsiu-dzsicuzik.) Igen, Dave egész nap csak dzsiu-dzsicuzik.

Visszatérve az űrhöz és az asztronómiához: láttad esetleg az Alien előzményfilmet, a Prometheust? Mit gondolsz róla?

Szerintem élvezhető volt. Nagyon kedvelem a sci-fi műfaját, s jól esett olyan filmet látni, amiben nem hemzsegnek a hülye dialógusok. Bár egyes karakterek motivációi kissé érthetetlennek tűntek, de azért jó film.

Melyik a kedvenc sci-fid?

Van egy régi Alkonyzóna-epizód, a címére nem emlékszem: ebben a főszereplő épít egy rádiót, amivel képessé válik arra, hogy kommunikáljon egyéb, alternatív dimenziókkal, majd a portálon keresztül elszabadul egy szörnyeteg... zseniális. (Matt ekkor felháborodva megjegyezte, igazán mondhatta volna a Szárnyas Fejvadászt, az Alient vagy a 2001: Űrodüsszeiát ehelyett.) Azok is jók, de akkor is nagyon szeretem az Alkonyzónát. (Ha valaki tudja, Mike melyik Alkonyzóna-részre gondolt, kommentben jelezze.)

www.facebook.com/rosettaband
 
downer

(Köszönet Angol barátomnak a segítségért!)
Kulcsszavak: Rosetta

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés