2010. 02. 02.
Biomechanikus ausztrál narancs
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):

The Berzerker: The Reawakening (Berzerker Industries, 2008)

A Berzerker név hallatán most ne a skandináv mitológia farkas- és medvebundába bújt őrült harcosaira gondoljunk, ne is Kevin Smith Stop Shop című örökbecsű filmjéből a nagydumás Jay unokatesójának („Olaf, metál!”) zenekarára, hanem az ausztráliai Melbourne-ből származó – 2008 őszének elején már az ötödik sorlemezét megjelentető – indusztriál death/grindcore projektre, akik aktuális anyaguk bemutatására akkoriban éppen Európába is elruccantak turnézni. A Berzerkert vezető Luke Kenny programozó/főbömbölő úgy gondolta, nem kívánja lemezanyagát kiadóra és külső terjesztőre bízni, így egyenesen tőle lehetett e-mailben megrendelni a kurrens hangorkánt.

A biomechanikus szörnyszülöttes borítóival nálam taroló csapat, maga mögött hagyva fellépéseiken használt maszkjaikat, lemezről lemezre mindig meg tudott újulni, tovább tudott lépni, ezzel is kiváltva nagyfokú tetszésemet. Nálam a 2005-ös World of Lies ütött a legnagyobbat. Pont azért, amiért az oldskúl grind rajongók morogtak és gorombáskodtak: a progresszívebb hangvétel, a kevesebb grindolás, a kimunkált, elszállósabb death metal – főleg a lemezt záró 20 perces repetitív és monotonnak tűnő (nem az!) hangulat-zene, a Farewell miatt. Nekik kedvezett a grind zúzáshoz visszatért 2007-es Animosity album. (A) The Reawakening pedig még inkább visszacsatol a primitív ős-grind–crust vonalhoz – lehetett ünnepelni!

Képzeljünk el, hogy egy fejreállított mozsárt a mozsártörővel hipergyorsan kongatunk, közben bekapcsoljuk a porszívót, a mosógépet, a centrifugát és a hajszárítót, s másodpercenként a konyha márványkövére ejtjük a teljes evőeszköztárat, mialatt az ablak alatt keverik a betont. Ehhez tegyünk némi gitáros zúzalékot és nagyjából kész is a Berzerker legutóbbi 36 perces grind-mesterműve. Majdnem, mivel őket épp az emeli ki az átlagból (mármint a dobgép-programokon kívül), hogy ehhez egyéni fűszerezéssel szolgálnak. A biomechanikus metafora ehhez jó leíróeszköz: az ipari technológia mellett, mintha egy sertéshizlalda (a maga bűzével és szaftjával együtt) is szerepet játszana a dalok megalkotásában. A képtelen képlet olyfokú elidegenedést okoz, amit talán csak a Burgess-regény tud kiváltani. Mindenestre megér egy próbát. Intenzitás tekintetében nem vonható különbség a számok között, talán a ritmusok megjegyezhetősége terén az utolsó két szám emelkedik ki (Internal Examination, Spare Parts).

Ez utóbbi az alanya a lemez 10 száma után helyet kapó bónusz 6 mix-ből négynek (kettő a Caught in the Crossfire adaptációja). Ezek a mixek semmi olyat nem mutatnak, ami alapján kísérletinek vagy újítónak nevezhetnénk őket, inkább hervasztónak, értékelhetetlennek mondanám a teljesítményt, ami többszöri hallgatásra nem késztet. Próbáljunk elvonatkoztatni tőlük (a) The Reawakening kapcsán!

RIP

www.theberzerker.com
www.myspace.com/theberzerker
 


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés