2010. 02. 08.
Sangre Pintada Mundo (szupplementum 3.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sangre Pintada Mundo (szupplementum 3.)
Amikor 1994-ben megjelent a Slayer Divine Intervention című lemeze, az akkori magyar Metal Hammer folyóirat Hangpróbáján nem végzett az élen. A pontozógárda azért „büntette” alacsonyabb pontokkal a csapatot, mert úgy vélte, az új lemez nem elég innovatív, a Slayer képtelen megújulni, önmagát ismétli. (Tegyük hozzá, például az Iron Maident valamiért mindig elkerüli a hasonló kritikus szigor.)

A 98-as Diabolus in Musica, majd a 2001-es God Hates Us All fogadtatása aztán az abbéli lelkesedésnek adott hangot, mely a saját magát újraértelmező, friss zenei felfogásban muzsikáló zenekar továbbra is meghatározó szerepét hangsúlyozta a műfajban. A nem akármilyen jelentőségű lemezeket alkotó csapat stílusteremtő zenéje, páratlan színpadi teljesítménye az ezredforduló környékén aztán – miután a keményzenei világ túltette magát a grunge és pop-punk, valamint nu metál trendeken – találkozott saját hatástörténetével: a mai napig thrash-reneszánszt élünk, s a fiatal (és már nem is olyan nagyon fiatal) neo-thrasherek, továbbá a keményebb kötésű metalcore bandák zenéjében lépten-nyomon a Slayer munkássága köszön vissza új vagy más formában, esetenként epigonszerű követés gyanánt. Éppen ezért a Slayer kimérten megjelenő új anyagai továbbra is a figyelem fókuszában állnak. És ez akkor is így van, ha az újdonságot ma már nem a feltétlen reveláció jelenti – a Slayer azonban nem saját hatástörténetének foglya, hanem annak folyamatos alakítója.



A fentebbiek alapján nem érzem túlzásnak a megfogalmazást, miszerint a World Painted Blood ugyanúgy vezető anyag a mesterektől, mint a 2001-es God Hates Us All, vagy az ezt megelőző, hasonlóan energikus és letaglózó szerzemények. Ami első pillantásra önismétlőnek tűnik, az én meglátásom szerint éppen az a követhetetlen Slayer-esszencia, mely ezt a zenekart összetéveszthetetlenné teszi, megkülönbözteti minden mástól, ami csak úgyszólván „gyártott”, nem pedig „készül”. Méghozzá úgy készül, hogy a végeredmény sosem ismételhető meg vagy adaptálható, mert csak és kizárólag ebben a formában mutatja meg magát, amint ez a forma is kizárólag ezekben a dalokban mutatkozik meg így, nem pedig másokban. Ezért gondolom, hogy a World Painted Blood nemcsak kiemelkedő teljesítmény a metál érában, de megismételhetetlenségénél fogva erősíti a Slayer hatástörténeti pozícióját.

LVP

 

Kulcsszavak: slayer

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés