2011. 01. 27.
Ha ez túl lassú, túl fiatal vagy (Fister: Bronsonic)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ha ez túl lassú, túl fiatal vagy (Fister: Bronsonic)
Régen írtam már sludge lemezről, úgyhogy most gyorsan meg is örvendeztetek mindenkit egy friss, ropogós, szárított és cigarettapapírba csavart remekléssel, egyenesen az Egyesült Államokból: a Fister hármasfogata január 21-én jelentette meg bemutatkozó anyagát, a Bronsonicot. Mint ahogyan a címe is jelzi, ha komoly gondolatokat nem, de szigorú riffeket mindenképpen találhatunk rajta. És mindezt akár ingyen is.         

Néha azért jó dolog ráébredni arra, hogy az ember felnőtt. Főleg olyankor, mikor azt tapasztalja meg, hogy a régi kedvencei, amikért/akikért gyermekkorában rajongott, a nagyjából vele egyidősek számára is fontosak és meghatározóak maradtak. Nem is csoda, hogy például Sylvester Stallone éppen mostanában élesztette újra a tesztoszteron-vezérelt akciófilm műfaját (The Expendables – A feláldozhatók), hiszen akik a nyolcvanas években a mozik és a tévék előtt bámulták meredten e macsó alkotásokat, azok a legtöbb esetben érett fejjel is ugyanúgy rajonganak mindezért (s pénzügyileg is könnyebben megcélozhatók). Így az sem meglepő, hogy továbbra is nagy kultusza van az olyan filmeknek (és színészeknek), mint kicsit korábbról a Bullitt (Steve McQueen) és a Piszkos Harry (Clint Eastwood), a Kommandó és a Terminátor (Arnold Schwarzenegger), a Kobra és a Rambo (Stallone) a Bosszú a jövőből (Daniel Greene), az Ütközetben eltűnt-trilógia (Chuck Norris) vagy mondjuk a Bosszúvágy-sorozat (Charles Bronson).

A fanok gyakorta nem is csak addig jutnak el, hogy videószalag-szakadásig vagy dvdlemez-szétkopásig nézik újra és újra ezekez a mozikat, hanem időnként másképpen is kifejezik hódolatukat. Ilyen lehet a pólók gyártása, klubok, internetes oldalak létrehozása, videók fabrikálása vagy bármi egyéb. Például a zenén keresztül is sokan megpróbálják leróni tiszteletüket. Így tesz már évek óta a Necrophagia és az Electric Wizard, ám míg ők elsősorban horrorfilmekre „szakosodtak”, a Saint Louis-ból való Fister első nagylemezével egyetlen személynek, a 2003-ban elhunyt Charles Bronsonnak állít emléket.
 

Mivel a litván felmenőkkel büszkélkedhető színészlegenda az általa megformált kőkemény karakterek (Harmonika – Volt egyszer egy Vadnyugat; Mr. Majestyk; Paul Kersey – Bosszúvágy 1-5. stb.) révén vált híressé, így a Bronsonic című 2011-es album se feltétlenül a hölgyek szívét fogja megmelengetni. Zajos és mocskos sludge/doom pörög itt ugyanis, negyven percben (illetve a szintén régi idők visszasírását jelképező kazettaváltozaton további két nótával hosszabban).

A nyitó címadó rögvest kever egy nagyot a ránk ömlő, forró betonon: zajos, belassult, ám kicsit crustos, vastag groove-okat is rejtő riffjei, és a darkthrone-os Fenriz tesójának is beillő Kenny Snarzyk kíméletlen és súlyos basszusfutamai nem hagynak kétséget afelől, hogy a triónak sikerült felnőnie Mr. Bronson karakteres személyiségéhez. A második és harmadik tétel címe a zenekar humorérzékét is megcsillantja, a Santabbath mint a lemez legjobb tétele, vaskosan dörgő basszustémái miatt, a Mazda of Puppets a már említett Electric Wizardot idéző doomjával ragadja magával a hallgatót (csak agyoneffektezett ének helyett szimpla fröcsögést kapunk). A First inkább csak amolyan átkötés a monumentális Trainwrecked előtt (bár a színező, rock’n’rollos szólókezdemények üdítőleg hatnak a sok mély hang között). Az ötödik tétel gyakorlatilag egy bődületesen nagy, „füstszagú” jammelés, remek főtémával, míg a záró, 2009-es demóról átmentett Riff Glacier meglepő, black metalos hangulata, és agyszaggató gitársoundja miatt emlékezetes, a végén némi post-rockos merengéssel.

A Weedeater és a Space Bong rajongóinak mindenképpen ajánlott. Nem mellesleg az albumot teljesen ingyen letöltheti bárki innen.

Fister: Bronsonic (2011, Pissfork)

www.myspace.com/fisterdoom

 
downer
Kulcsszavak: sludge, Fister

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés