2011. 09. 08.
Istenien jó (Om: God is Good)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem épp a legaktuálisabb megjelenésről fog szólni ez a szöveg, de blogunk olvasói már megszokhatták, hogy időnként elő-előveszünk olyan régebbi albumokat is, amelyek megérdemlik a róluk való megemlékezést. Ezt érzem az Om zenekar 2009-ben megjelent negyedik nagylemeze kapcsán is: habár már régen nem hallgattam ezt a kiadványt, a cikk megírása előtti napon egy hirtelen ötlettől vezérelve mégis előkaptam a God is Good-ot, s újra nagyszerű élményt jelentett belépni ebbe a meditatív világba.

Az Om 2003-ban alakult a stoner/doom-legenda Sleep romjain. A trióból ketten, Al Cisneros bőgős-énekes, valamint Chris Hakius dobos továbbra is együtt akartak zenélni (míg a gitáros Matt Pike életre hívta a High On Fire-t), s ebből jött létre ez a csapat – kiegészítésként érdemes megemlíteni, hogy Hakius 2008-ban kilépett, helyét pedig Emil Amos vette át. Az elnevezés már sejtetni engedi, hogy miféle zenét is akart a páros létrehozni: az „om” szó a világegyetem természetes rezgését jelképezi, s ezt éneklik mantraként a transzba esett hinduk szertartásaikon, illetve meditáláskor. Ebből kikövetkeztethető, hogy a duó is ennek a spirituális szellemiségnek a jegyében próbál dalokat írni. Mindezt jól példázza az is, hogy 2007-ben Jeruzsálemben – talán a hely aurája okán – ötórás koncertet adtak.

Jómagam a 2009-es God is Good-dal (GiG) ismertem meg a gárdát. Bár már korábban is olvastam róluk (némileg felületesen), valahogy mégsem éreztem késztetést arra, hogy belemélyedjek a Variations on a Theme, a Conference of the Birds vagy a Pilgrimage című lemezeikbe. Aztán a bolygók szerencsés együttállása vagy valami hasonló földöntúli esemény hatására a GiG egyszer csak bekéreszkedett a lejátszómba, és egy ideig ott is maradt, illetve időnként fel-felbukkant benne (igazság szerint azóta is csupán ezt az egy LP-t hallgatom az életműből). Most is ez történt: csendes magányomban üldögéltem otthon a számítógép előtt (homo informaticus), és azon töprengtem, mit kellene hallgatnom, amikor eszembe jutott ez az anyag, amely az első hangok felcsendülése után most is szinte azonnal magába szippantott.
 

Om - Cremation Ghat II

A vallás intézménye sosem érdekelt igazán (ha muszáj lenne választanom, talán a buddhizmusra szavaznék), és a keleti-kultúrák közül is inkább csak a távoliak érdekelnek, de azért az arab és indiai muzsikákban rejlik valami különös szépség, ami engem sem hagy hidegen. Pihentetően hatnak az emberre, egyszerre ölt testet bennük a sivatagok forrósága, a homokviharok ereje, az éjszakák hűvös, vészesen csendes nyugalma, valamint az a fajta varázsos érzés, amit mi, más kultúrákból származók társítunk ehhez a világhoz.

Mindössze négy tétel szerepel a korongon, de ez is bőven elegendő, hogy szellemi síkon izgalmas utakat járjunk be. A nyitó Thebes tizenkilenc perces lüktető vonulására tényleg Thébában érezhetjük magunkat, ahol lelki szemeink előtt az egyiptomiak misztikus rituáléi elevenednek meg. Mindeközben a hatalmas medrében áramló, tiszteletet parancsoló vízkígyó, a Nílus szolid hullámai agyunk legmélyére hatolva ősi istenek tetteit zúgnák, amelyben a Holdisten, Thot árnyékot vet Rére, a Napistenre.
 

Mindezen érzéseket a banda igen egyszerű, ám annál hatásosabb eszközökkel hozza felszínre. Cisneros delejező éneke és szépen búgó (időnként torzított) basszusgitárjátéka, valamint Amos roppant feszes és igen színes dobolása (a Meditation is the Practice of Death-t miatta külön is érdemes figyelni) mellett tambura-, furulya-, szitár- és csellószó teszi teljesség a hangképet, ami főleg a záró, instrumentális Cremation Ghat II című szerzeményben fokozódik bizsergetően bámulatos lebegéssé.

Tény, hogy ezt a művet legtöbbször úgy fogjuk feltenni, hogy végül csak a háttérben csilingel, ám mindenképpen érdemes néha kicsit komolyabban is odafigyelve elmerülni a számok rejtett csodáiban. Isten nem feltétlenül jó, de a God is Good mindenképp.

Om: God is Good (2009, Drag City)

www.omvibratory.com
www.myspace.com/variationsontheme

downer
Kulcsszavak: Om

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés